2024 mobil trendjei: milyen újdonságokról szól az idei év?

A mobiltelefonok, majd az első okostelefonok megjelenése óta is sokat változott a piac, évről évre tudnak egyre többet a készülékek és a kapcsolódó technológia. Már a 2024-es év újdonságairól is sokat lehet tudni, ezeket gyűjtöttük össze azért, hogy könnyebben lehessen tájékozódni az idei megjelenések között.

Technológia és innováció: ezek az idei év hívószavai

Az természetesnek számít, hogy a készülékgyártók minden évben gyorsabb, többet tudó telefonokkal készülnek, tehát egyre erősebb hardverek kerülnek a burkolat alá. De nem csak ennyiről szól a fejlődés: az alábbi pontokban összegyűjtöttük, milyen területeken számíthatunk újdonságokra, aztán pedig részletesebben is körüljárjuk ezeket. Először tehát íme a lista, milyen területeken várhatunk friss híreket, fejlesztéseket:

• Hardverek az erő és az energiatakarékosság szempontjából
• Kamerák és multimédia
• Az 5G mobilhálózat integrációja
• Hajlítható, összehajtható készülékek
• Mesterséges intelligencia
• Biztonsági funkciók
• Okosórák és kiegészítők
• Virtuális és kiterjesztett valóság (VR és AR)

Erősebb és energiatakarékosabb hardverek

A mobilok belsejében a számítógépekhez hasonlóan processzorok, rendszermemória és egyéb hasonló komponensek dolgoznak. Értelemszerűen, minél erősebb a processzor (pontosabban mobilok esetén a számítási és grafikai számításokat, valamint a kommunikációt is vezérlő rendszerchip), minél nagyobb és gyorsabb a memória (RAM) és a háttértár, annál modernebb egy készülék. Komolyabb hardverrel gyorsabban indulnak az alkalmazások, nem akadnak vagy lassulnak a legújabb, erőigényes appok, játékok. Nagyobb felbontású, részletgazdagabb filmeket és videókat nézhetünk, valamint akár több alkalmazást is futtathatunk egyszerre.

De nem csak erről szólnak a fejlesztések. A másik oldalon ugyanis arra is figyelni kell, hogy a minél erősebb komponensek ne terheljék meg jobban a telefonokat - tehát ne merítsék le őket órák alatt. Az egyre jobban miniatürizált chipfejlesztés lehetővé teszi, hogy egy apró lapkán már sokmillió tranzisztor dolgozzon, ez egyrészt csökkenti a működés közben keletkezett hőt és visszafogja az áramfelvételt is. A mai, többmagos chipek általában azzal segítik az energiahatékonyságot, hogy átlagos feladatokhoz, például böngészéshez, képnézegetéshez csak a gyengébb, de kisebb áramfelvételű magokat használják, az erősebbeket csak akkor kapcsolják be, amikor valóban szükség van rájuk, például egy komolyabb játék futtatásakor.

Az idén várható új rendszerchipek tehát e két elv mentén haladnak: a legnagyobb szereplők, például a Qualcomm, a MediaTek, a Samsung és az Apple egyaránt olyan újdonságokat ígérnek, amik minden eddiginél erősebbek, ám fogyasztásban még kímélőbbek lesznek.

Kamerák és multimédia

Bár egy időben egyértelműnek számított, ma már egyre többen látják: nem attól jó egy mobilos kamera, minél több megapixelre képes. Önmagában ugyanis a nagy felbontás sokszor zajos, bemozdult, "maszatos" képeket, remegő videókat eredményez. Épp ezért egyre több gyártó dolgozik azon, hogy a kamerarendszert inkább képstabilizátorral és szoftveres rásegítéssel ruházza fel. A 100 megapixel-környéki csúcsmodellek is azzal érnek el kiváló képminőséget, hogy az elkészült kép nem használja ki a maximális felbontást, hanem annak képpontjait összevonva alkot tűéles, színgazdag képeket.

Egyre több helyről várható úgynevezett periszkóp-kamera. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tengeralattjárókhoz hasonlóan apró csövek állnak majd ki a mobilokból: ezt a módszert arra használják, hogy okos elrendezéssel valódi zoomot tudjanak biztosítani a vékony mobilokban is. Régen a fényképezőgépekben a lencsék nagyobb zoomoláskor kitüremkedtek, ez telefonon nem lenne célszerű, ezért a lencsék mozgatását a készülékházon belül, különféle elforgatásokkal oldják meg, periszkóp-szerűen, de kívülről láthatatlanul. A Samsung, a Huawei vagy az Apple már néhány éve alkalmaz ilyen technológiát, de a források szerint a versenybe idén beszáll a OnePlus, a Realme, az Oppo, és esélyesen a Xiaomi, a Motorola és a Vivo is.

5G mindenhová: terjed a villámgyors mobilhálózat

Ahogy a világon, és ezen belül Magyarországon is egyre terjed a legújabb generációs mobilhálózat lefedettsége, egyre több telefon kínál 5G-kompatibilitást. Ez azt jelenti, hogy elérhető kapcsolat esetén automatikusan 5G-n keresztül történik az adat- és hangkapcsolat.

A 2024-ben megjelenő okostelefonok legtöbbjében már alapértelmezett lesz az 5G, láthatóan a csúcsmobilok és a középkategória után már csak a legolcsóbb készülékek körében várhatók olyanok, amelyek legfeljebb 4G/LTE kapcsolatra képesek.

Hajlítható, összehajtható készülékek

A flip-mobilok korszaka egy ideig lejárt, amikor megjelentek az okostelefonok, hiszen a biztonsági üveggel védett érintőkijelzőket nem lehetett meghajlítani. Az elmúlt években azonban már megjelentek azok az OLED-panelek, amelyek hajlíthatóak, majd pedig többször is hajtogathatóak. Az első néhány gyártó kísérleti modelljeiben még akadtak gyermekbetegségek, így egy hajtogatható telefon gyakran gyengébb víz- és porállóságot kínált és kihajtott állapotban a kijelző sem volt mindig egyenletes a hajtás vonala mentén.

Idénre ez már a múlté: a Galaxy Fold és Flip modellekkel 2024-ben is továbblép a Samsung, amely legelőször jelentkezett ilyen készülékekkel, de tavaly már jó pár más márkából is elérhető volt valamilyen hajtogatós készülék - többek között a Google, a Motorola, a OnePlus és a Honor is megjelentetett ilyeneket. A szakértők viszont arra készülnek, hogy idén a csúcskészülékek mellett, a középkategóriában is megjelennek összehajtható eszközök, ezt tavaly a Motorola Razr már meglépte, és a várakozások szerint elérhetőek lesznek más modellek is azoknak, akik nem szeretnének a legfelső polcról válogatni.

MIndent tud az MI: 2024 a mesterséges intelligencia éve lehet

Egyre több szolgáltatás támaszkodik a mesterséges intelligenciára: a tavalyi év például a ChatGPT és az MI-alapú képgenerátorok előretöréséről volt hangos. De a technológia folyamatosan épül be a mobilokba is, több gyártó használ már ilyen algoritmusokat például arra, hogy a kamerák által rögzített képeket automatikusan finomítsa, eltávolítsa a hibákat, egységesítse a megvilágítást és segítsen az utólagos retusálásban is.

Az úgynevezett generatív MI (ami többek között a ChatGPT mögött is áll) is egyre több készülék funkciói között jelenik meg. A legnagyobb chipgyártók, így a Samsung, a Qualcomm és a MediaTek is jelezték, hogy lapkáikat már az MI feladatokra optimalizálva fejlesztik. Ennek folyományaként pedig a legújabb mobilos rendszerekben elérhetőek lesznek olyan lehetőségek, mint az automatikus képgenerálás, de ennél hétköznapibb területeken is tapasztalhatunk újdonságokat.

A Samsung már bejelentette, hogy telefonhívások közben a mesterséges intelligencia képes valós időben fordítani a beszélgetés tartalmát, vagy egy hívás végeztével szövegesen összefoglalni annak lényegét. Okosodnak az olyan hang-alapú segédek is, mint a Google Asszisztens, a Samsung Bixby vagy az Apple Siri, a válaszaik, megoldásaik egyre életszerűbbé és összetettebbé válnak.

Biztonsági funkciók: lakat a zsebben

A biztonsági funkciók egyre fontosabbak már a mobilok szintjén is, hiszen ezeken ugyanúgy levelezünk, netbankolunk, céges erőforrásokat használunk, személyes adatokat kezelünk, mint a számítógépeken. Épp ezért egyre több irányból és egyre többféle veszély leselkedik a készülékeinkre és az adatainkra. Zsarolóvírusok, adathalász támadások, háttérben futó adattovábbító kódok jelennek meg már szinte naponta, és erre fel kell készülnie felhasználóknak, gyártóknak egyaránt.

A legnagyobb operációsrendszer-gyártók, így az Apple, a Google és a Huawei is folyamatosan jelenti be, hogy újabb és újabb biztonsági funkciókon dolgoznak. A tavaly megjelent Android 14-ben például komolyan szabályozták, melyik alkalmazás milyen tartalmakhoz és funkciókhoz férhet hozzá automatikusan, valamint a külső forrásokból származó ismeretlen, vagy régi appok telepítését is megakadályozta a rendszer. Az idén őszre várt Android 15-ről még nem szivárgott ki sok konkrétum, de szakértők többek között pontosabb és sokrétűbb biometrikus azonosítási folyamatot, valamint az alkalmazások közötti kétfaktoros hitelesítést is bevezethetnek.

Emellett egyre több alkalmazásban terjesztenek el komolyabb biztonsági funkciókat a fejlesztők, így a netbankok, felhő alapú tárhelyek és csoportmunka-rendszerek, de akár videókommunikációs eszközök is stabilabb védelmet kapnak azért, hogy senki ne élhessen vissza az adatainkkal.

Okosórák és kiegészítők

2024-re az okosórák már rég nemcsak extra kiegészítők, mobilos társeszközök, hanem akár alanyi jogon is mobiltelefonként funkcionáló segédek lettek. A csuklón hordott eszközökbe is sikerült olyan hardveres erőt bezsúfolni, hogy akár a telefon ideiglenes otthonhagyása mellett is elmehessünk futni vagy sétálni, a beépített SIM-kártyás órák eközben is jelzik az érkező üzeneteket és hívásokat, bizonyos modelleken akár videochatelni is tudunk.

Az okosórák másik nagy fejlődési területe az egészségügy: míg első körben legfeljebb a megtett lépéseinket számolták, ma már a fejlettebb modellek figyelik a szívritmust, a vér oxigénszaturációját, az alvásunk minőségét, valamint az élettani adatainkból akár stressz-szintet is meghatároznak.

Idén a legnagyobb gyártók, így az Apple, a Samsung és a Huawei is új okosórákkal készülnek: a Galaxy Watch 7 széria több taggal is érkezik a várakozások szerint nyáron, és az eddigi egészségügyi funkciók mellé leginkább az okosmérleget helyettesítő "teljes testanalízis" megjelenését várják. Az Apple-nél idén lesz 10 éve, hogy megjelent az első Apple Watch, ezért a legtöbben egy minden extrával felszerelt, jubileumi modellt várnak. Emellett pedig valószínű egy olcsóbb, kompakt Watch SE érkezése is. A többi gyártó sem tétlenkedik, új órákat várnak a Huawei és a OnePlus műhelyéből, futós-kirándulós, navigációra kihegyezett új modellt hoz ki a Garmin, és ami talán még fontosabb, idén érkezünk el oda, hogy már a másodvonalbeli, középkategóriás, vagy akár olcsó eszközöket gyártó cégek termékei is elözönlik a boltokat.

Ami pedig majdnem okosóra, de legalább ennyire izgalmas: 2024-re várják a Samsung Galaxy Ring megjelenését, ami nem más, mint egy okosgyűrű. Ez önmagában nem képes kommunikálni velünk (furcsa is lenne egy gyűrű méretű eszköztől), inkább arra való, hogy még több élettani adatot rögzítsen a napunkról, amit aztán a Samsung Health szoftverre továbbít. Leginkább annak szánják tehát, aki nem szeretne okosórát hordani, de egy alig észrevehető kütyü mégis segít feltérképezni minél több élettani funkcióját.

Virtuális és kiterjesztett valóság

A virtuális valóság egyelőre inkább a hozzáértők és geekek kiegészítője, egy extra játékélményt kínáló multimédiás eszköz, amely ugyan tényleg hihetetlen élményt nyújt, ám ezidáig nem lett belőle minden háztartásban megjelenő sláger. Persze sok gyártó kínál már ilyen eszközöket, a legnevesebb például a Facebook anyacége, a Meta, amely a Quest termékvonalat fejleszti, de népszerű még a PlayStation VR2, a Valve Index és a HTC Vive Pro is.

Az igazán nagy újdonság viszont az lesz, ha a kissé elnagyolt, sokszor vezetékhez kötött headsetek helyett végre megjelennek azok a VR-eszközök, amelyek már kinézetükben, formavilágukban és méretükben is közelítenek a valódi szemüvegekhez. Az Apple tavaly jelentette be a Vision Pro nevű újdonságát, amely az Egyesült Államokban idén februárban vált rendelhetővé. A világ többi részén csak fokozatosan vezetik be a modellt, de tény, hogy a 3500 dolláros vételár egyelőre csak a tényleg elkötelezettek számára teszi vonzóvá. A Vision Pro sem igazi szemüveg persze, de egy jóval kényelmesebb és viselhetőbb formát ad, kissé egy síszemüveghez hasonlíthatóan. A vezérlése is újszerű, hiszen hangokból és gesztusokból is ért.

A limitált széria és a vételár miatt 2024 ebből a szempontból inkább kisérleti évnek számít. Idén kiderül, mekkora a valós kereslet az efféle termékek iránt, és az is, hogy az Apple után más gyártók is elkezdik-e kiadni saját okosszemüvegeiket, amelyek immár nem csak térbeli játékélményt és valószerű filmnézést kínálnak, hanem a kiterjesztett valóságnak köszönhetően egy sor teljesen új funkciót is lehetővé tesznek a virtuális tárgyalóasztaltól a valódi asztalon épített virtuális legókockákig.

Szerző:

Bátky Zoltán
informatikai és távközlési szakújságíró, szerkesztő